A kormány kilátásba helyezte a közalkalmazottak elbocsájtását, leépítését a helyi közigazgatásban is. Tenné mindezt szakszerűtlenül, anélkül, hogy előzetes felmérést kért volna arról, melyik intézményben és milyen mértékben tudják nélkülözni a munkaerőt. Kizárólag százalékokat teljesítve nem lehet hatékonnyá tenni sem a helyi, sem a központi adminisztrációt - mondja Kelemen Hunor.
Ha már költségvetés megtakarításra, csökkentésre szánta el magát a Boc-kormány, előbb azokat az intézményeket kellene megszüntetnie, amelyek az eddigiekben is csupán az adófizetők pénzét nyelték el, ugyanakkor - a decentralizáció helyett - a még erőteljesebb központosítást, a kormány helyi szintű uralmát erősítették meg.
Az egyik ilyen intézmény a Prefektusi Hivatal, amelyben az új kormány hivatalba lépését követően megkétszereződött a vezető beosztásban lévő köztisztviselők száma: a prefektus, illetve alprefektus kormányzati felügyelővé vált, helyébe pedig új tisztviselőt neveztek ki. Nagy érvágás ez az ország költségvetése számára.
Ugyanakkor számos dekoncentrált intézmény működésének tüzetes felülvizsgálása is ajánlott volna, ha a cél valóban a fölösleges közigazgatási tevékenység felszámolása. Azokat a dekoncentrált intézményeket pedig, amelyek a közösséget szolgálják, a kormánynak megyei önkormányzati hatáskörbe kellene áthelyeznie és ezzel együtt át kellene engednie a pénzügyi hatásköröket is, meg kellene valósítania a szükséges pénzügyi decentralizációt.
A kormány szándékának körültekintő gyakorlatba ültetése jó alkalom volna a helyi és központi közigazgatás hatékonnyá tételére, az ország költségvetésének ésszerű és felelős felhasználására.